Gyaporháza

 

Vidéken, a számos helyen hagyománytisztelő emberek élnek. Ez alól a mi kitalált falunk sem kivétel.

 

Fennmaradt hagyományai:

 

Betlehemezés: karácsonyhoz kötődő magyar népszokás. Legnépszerűbb: pásztorjáték. Eredete: nem maradt fenn. Az első iratok a 17. századból kerültek ki iskolai előadás céljára. E hagyomány csak a falvakban maradt meg.

Farsang: a vízkereszttől (január 6) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak. Hagyományosan: bálok, mulatságok, lakomák, népünnepélyek jellemzik. Csúcspontja: karnevál, amit hagyományosan farsang farkának nevezünk. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó háromnapos időszak, ami a mulatságok mellett télbúcsúztató is. Ekkor rendezik meg a farsang legnagyobb eseményét, ami Magyarországon a mohácsi busójárás.

Luca napja: ezen a napon Szent Lucára emlékezünk, aki egy előkelő szicíliai családból származó lány ki örök szüzességet fogadott, hogy életét Jézusnak szentelhesse majd mártírhalált halt hitéért.  Régen Luca napján tilos volt mosni, fonni és sütni. Kölcsönadni sem volt ajánlatos, mert a hagyomány szerint akkor a kölcsönadott holmik könnyen boszorkány kezére kerülhettek.

 

 

Falunkban az emberek gyakorta járnak rimóci népviseletben. Nógrád megyében a rimóci népviselet a leggyakoribb, legelterjedtebb.

 

A rimóci női népviselet jellemzői:

 

A női népviseletben a fiatal lányok s az idősebb hölgyek egyaránt rövid szoknyát, sok kis alsószoknyával hordanak. A felső szoknya felé szakácskát kötnek, ami egy fekete hímzett kötényke. Ahogy az asszonyok egyre idősödnek egyre kevesebb alsószoknyát hordanak. A nők ünnepi öltözetéhez hozzá tartózó ruhadarab: cucaj          

 

 Hajviselet: a nagylányoknak úgy nevezett kákó hajviselete van, a kislányok hajviseletét pedig tyúkosnak nevezzük. Nagylányoknál a két elülső hajrész fejre lapuló darabját egy lekötővel (áll alól vezetett, a fejtetőn megkötött vászoncsíkkal) elkülönítették, a két lelógó részét kívülről befelé sodorták, míg a két sodort tincs hátul össze nem ért a két sodort tincset szalagba csavarták, majd összekötötték, s a hátsó, még befonatlan hajjal együtt szalaggal áttekerték és összekötötték. Az egészet három részre osztották, s mindegyik részt hosszú, keskeny rongydarabba csavarták. Ezek hosszabbak voltak, mint maga a haj, s az ilyen módon befont fonat csípőig ért. Köznapon rongyba fonva viselték a hajukat előrekötött fejkendővel.

 

A rimóci férfi népviselet jellemzői :

 

A rimóci férfi népviselet kevésbé színes, hivalkodó a nőinél. Az öltözet utal a viselője vagyoni helyzetére s életkorára.  Jellemzően rojtos aljú gatyát, hímzett inget s kalapot hordanak a férfiak. 

Cucaj

Szakácska